Diós, almás, mézes-krémes paleo torta

Valójában nincs új a nap alatt, csak más receptjeit és a régebbi sajátokat újrakombináltam. A tortához az ötletet Szafitól innen, a tésztához innen vettem. Lekvár utánzatot régebben is készítettem. Na jó, a cukkinit most nem a krémbe, hanem a tésztába rejtettem.
Igazi “bezabálósra” sikeredett. A tortának a paleóra semmiképp nem jellemző ízvilága lett, a méznek és az almának köszönhetően.
Fontos, hogy az alma nyers, a méz hőkezelés nélküli maradjon.
Diós, almás, mézes-krémes paleo torta 1

A recept:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Diós citromkrém torta TT-módra – paleo

… azért van benne – többek között – fél kiló cukkini is.
Hozzáadott cukor-, gabona- és keményítőmentes. Tehát nem tartalmaz glutént, de nem tartalmaz paleo körökben kedvelt egzotikusabb keményítőket sem, mint amilyen a tápiókakeményítő, vagy a nyílgyökérliszt. A krém tömegét és állagát a cukkini és az útifűmaghéj
segíti.
Ugyanakkor tartalmaz majd egy kiló vajat. Akit ez zavar, – nézze meg a lap alján a zsírmentes változatot.
A torta a recept alapján több mint 3 kg. Akinek nem ennyire éhes a családja, felezze le a receptet 🙂

Diós citromkrém torta szelet TT-módra - paleo

Összetevők:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Vastag csokis paleo mandulás torta

Az történt, hogy feleségem e-mailben küldött egy fényképet egy csokival vastagon leöntött tortáról, hogy 18. 🙂 születésnapjára, ezt kéri paleo verzióban.
Recept az természetesen nem volt.
Ez lett belőle:

vastagcsokis-paleo-marcipános-torta-1
Hogy minek kellett volna lenni az eredeti tortában – nem tudni.
A megjelenés is sántított, mert az eredeti fényképen fényes csokimázas volt, ez viszont matt lett.
Nyilván a jövőben a fényesség fokozására a víztartalmat csökkenteni (ami a cocomas arányának csökkentését jelenti) és a zsírtartalmat (olaj) növelni célszerű.
Azért a lényeg, hogy mindenkinek ízlett, – a nem paleóknak is.

Jöjjön a recept:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Cistus incanus – magyarul bodorrózsa

LR Cistus incanusA Cistus incanust, magyar nevén bodorrózsát vagy cisztusz rózsát, már az i. e. 4. században is ismerték. Teafőzetként alkalmazták, és igen kedvelt volt egészen a késői középkorig, főleg a Közel-Keleten, Dél-Afrikában és a Földközi-tenger vidékein, majd feledésbe merült. A 90-es évek végén fedezték fel újra. A szuharfélék (Cistaceae) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe tartozó növénycsalád tagja, mely a Földközi-tenger száraz, de általában napos vidékein fordulhat elő, sivárabb, köves talajokat is elviselve.

Miért különleges a bodorrózsa?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….