Ismerd meg Horvátországot!

Ismerd meg Horvátországot!Terület: 56.542 km2
Tengeri felségvizek területe: 31.067 km2
Lakosság száma: 4.381.352
Főváros: Zágráb, 770.058 lakos
Tengerpart hossza: 5.835 km, ebből 4.058 km tengerpart a szigeteken és tengeri szirteken
Tengeri szigetek és szirtek száma: 1.185 – ezek közül 67 sziget lakott, a legnagyobbak pedig Krk és Cres
Legmagasabb hegycsúcs: Dinara 1.831 m/af
Éghajlat: a belföldön mérsékelten kontinentális, száraz és forró nyarakkal, valamint hideg és csapadékos telekkel

  • a hegyvidéken: hegyvidéki, hűvös nyarakkal és hóban gazdag, éles telekkel
  • a tengerparton: mediterrán, forró és nagyon száraz nyarakkal, valamint enyhe, de csapadékos telekkel
  • a januári átlaghőmérsékletek: belföld -1 – 3oC, hegyvidék -5 – 0oC, tengerpart 5 – 10oC
  • az augusztusi átlaghőmérsékletek: belföld 22 – 26oC, hegyvidék 15 – 20oC, tengerpart 26 – 30oC


Általános történelmi adatok
Kb. 400 Krisztus előtt – görög kolóniák alapítása az adriai szigeteken
Kb. 100.K.e. – a rómaiak uralmuk alá veszik az Adria keleti partjait
305. – Diocletianus római császár elkezdi életét a palotájában a mai Split területén
Kb. 600. – megkezdődött Horvátok letelepedése a mai Horvátország területére
852. – Trpimir fejedelem kiadja az első oklevelet, amelyben először említi meg a Horvátország nevét a hivatalos iratokban
925. – említik Tomislavot, első horvát királyt, aki egyesíti a pannóniai és dalmáciai Horvátországot
1102. – Petar Svačić, utolsó hazai király halála után, Horvátország perszonálunióba kerül Magyarországgal
1527. – a török megszállási veszély miatt, horvát rendi Sabor döntésével a Habsburg uralkodóház elfoglalja a horvát trónt
1699. – Horvátország nagyrészt felszabadult a török uralom alól
1815. – A franciák rövid uralkodása után, majdnem a teljes mai Horvátország a Habsburg Monarchia keretei közé kerül
1847. – Horvátországban horvát a hivatalos nyelv
1848. – Josip Jelačić bán megvédte Horvátországot a magyar megszállás kísérletéből és egyesítette az összes horvát tartományt
1918. – Az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháborús széthullása után Horvátország a Szerb – Horvát – Szlovén Királyság része lett, amelyet később átnevezték Jugoszláviának
1941. – A német és olasz megszállók elfogadják az akkori Jugoszláviát. Megkezdődik a szervezett partizán-ellenállás, amelyet Jugoszlávián belül a horvát antifasiszták vezettek
1945. – kikiáltották a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot, valamint annak keretében Horvátországot, mint szövetségi köztársasságot
1990. – a II. világháború óta először szerveznek meg Horvátországban többpárti választásokat
1991. – Horvátország kikiáltja függetlenségét, amellyel a szerb felkelés indul meg a Jugoszláv Néphadsereg által segítve Belgrádból
1992. – a Horvát Köztársasság tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének
1995. – Horvát hadsereg szerb szeparatista lázadást megállította
2001. – Horvátország aláírta megegyezést a stabilizációról és az Európai Unióhoz való csatlakozásáról
2013. – Horvátország csatlakozott az Európai Unióhoz

Kulturális-történelmi hagyomány
Horvátország, a viharos történelmi eseményeknek és a különböző kulturális hatásoknak köszönve, rendkívül gazdag kultúrtörténeti műemlékekben minden időszakból. Tengermelléki részét a mediterrán kultúra hatásai, ókori görög és római és koraközépkori műemlékek nagy száma, román stílusú egyházi hagyaték, valamint megóvott, jellegzetesen mediterrán urbánus közösség egész sora jellemzi. Horvátország kontinentális része a közép-európai kulturális kör része, és kiemelkedik világjelentőségű őskori leletek, régi erdők, várak és kastélyok, késő-középkóri és újkori kulturális műemlékek, valamint barokképítészeti példák nagy számával.

BELEC – Havi Mária temploma a 17. – 18. századból értékes barokk stílusú felszereléssel.
DUBROVNIK – a Mediterrán tengermellék egyik legjobban megőrzött falakkal megerősített középkori városa, nagyrészt a 13. – 16. század között épült fel, teljesen megőrzött várfalak bástyákkal, a Knežev Dvor palota, székesegyház, a Sponza-palota, ferences-rendi kolostor, a Lovrijenac-erőd. A régi város az UNESCO hagyatékának a része.
ĐAKOVO – J. J. Strossmayer püspök 19. századi monumentális székesegyháza
HLEBINE – falu Koprivnica mellett, a horvát naiv művészet bölcsője
HVAR – megőrzött történelmi egység a 15. századból körülvéve várfalakkal; Európa legrégibb városi színháza 1612-ből
KNIN – a város fellett középkori erőd; a környék Horvátország egyik, koraközépkori leletekben leggazdagabb régészeti lelőhelye
KRAPINA – Hušnjakovo, paleontológiai lelőhely, a Neander-völgyi ősember egyik legfontosabb lelőhelye a világon
LEPOGLAVA -a pálos rendiek kolostorának a komplexuma a Szt. Mária templommal, ahol megalapították az első főiskolát Horvátországban
MARIJA BISTRICA – a legfőbb Horvátországi zarándokhely Szűz Mária fogadalmi templomával
MOTOVUN – festői középkori múzeum-városka egy domb tetején
NIN – óhorvát Szt. Kereszt és Szt. Miklós templomocskák a 11. századból
ESZÉK – Tvrđa nevű történelmi urbánus mag a 18. és 19. században épített értékes épületeinek egész sorozatával
OSOR Cres szigeten – történelmi városka ókori és középkori épületekkel és megőrzött városfalakkal
OTAVICE Drniš mellett a Dalmát Zagorában – a Meštrović család mauzóleuma
PAG – a 15. terv alapján felépített város megőrzött urbánus egysége
POREČ – történelmi urbánus egész; Eurasius bazilikája a 6. századból a kora-bizánci kor egyik legjelentősebb műemléke a Földközi tenger vidékén; az UNESCO világhagyatékának a része
PULA – római-kori amfiteátrum az 1. századból, nagysága szerint a harmadik a világon, és római Aranykapu
FIUME – trsati kastély és lorettói Szt. Mária kegyhelye
ROVINJ – történelmi urbánus egész a 18. századi Szt. Eufémia-templommal
SOLIN – régészeti lelőhely a nagy római város Salona leleteivel és több korakeresztén-kori műemlékkel
SPLIT – történeti mag az ókori Diokleciánus – palotával, amely egyike a legjelentősebb megőrzött késő római-kori történelmi műemlékeknek és az UNESCO világhagyatékának része; Szt. Dujam – székesegyház, óhorvát-kori Szentháromság temploma és más fontos lokációk
ŠIBENIK – történeti városi mag az ismert reneszánszkori Szt. Jakab-székesegyházzal, Juraj Dalmata és Firenzei Nicolo műveével, valamint több palotával és templommal
TRAKOŠĆAN – romantikus kastély az azonos nevű tó fellett
TROGIR – történelmi város egy szigetecskén egy 13. századbeli székesegyházzal, amelynek híres főbejárat Radovan mester készítette; az UNESCO világhagyatékának része
VARAZSD – jól megőrzött barokk-kori urbánus egység; több értékes palota, templom és kolostor; monumentális Régi város és városi temető a 19. századból az egyedi kert-kultúrájáról ismert
VELIKI TABOR a Horvát zagorjeban – a 16. századból egyike legjobban megőrzött reneszánszkori erődöknek Horvátországban
VUKOVAR – a Vucedol őskori régészeti lelőhely egyike a legjelentősebb neolit-kori lelőhelyeknek Európában; az Eltz-kastély az 1991-es Vukovár elleni szerb agresszió alatt súlyosan megsérült.
ZÁRA – történelmi urbánus egység jól megőrzött városfalakkal, több ókori és koraközépkori műemlékekkel – római Forum és az egyedi elő-román stílusú, 9. századi kör alakú templom Szt. Donat – templom
ZÁGRÁB – a középkori Felső város és Káptalan történelmi urbánus egysége, a 19. század második felében tervszerűen kiépített Alsóváros patkóalakba alakított parksorozatával; a zágrábi székesegyház a legjelentősebb az országban

Legfontosabb múzeumok
DUBROVNIK – Régészeti múzeum, Népművészeti múzeum, Kortárstörténelmi múzeum, Tengerészeti múzeum, Székesegyház kincstára, Marin Držić otthona
ČAKOVEC – Međimurjei múzeuma
GOSPIĆ – Lika helytörténeti múzeuma, a közeli Smiljánban Nikola Tesla életrajzi gyűjteménye Tesla szülőházában
HLEBINE – Naiv művészeti galéria, Ivan Generalić múzeumi gyűjteménye
KARLOVAC – Karlovac városi múzeuma
KLANJEC – Antun Augustinčić szobrász galériája
KRAPINA – Az evolúció múzeuma az ősember lelőhelye Hušnjakovo mellett, Ljudevit Gaj múzeuma
KUMROVEC – Staro selo egyedi Népmúzeum az eredeti falusi házakkal beleértve Josip Broz-Tito szülőházát is
MAKARSKA – Malakológiai múzeum (kagylógyűjtemény), Makarskai városi múzeum
ESZÉK – Szlavónia múzeuma, Szépművészeti galéria
PAZIN – Isztriai Népművészeti Múzeum, Pazin városi múzeuma
PULA – Isztriai Régészeti Múzeum, Isztriai Történelmi múzeuma
SPLIT – Horvát régészeti műemlékek múzeuma, Split régészeti múzeuma, Ivan Meštrović szobrász galériája
TRAKOŠĆAN – Múzeum a kastélyban a régi fegyverek nagy gyűjteményével
VARAZSD – Varazsd városi múzeuma a régi városban – Történelmi és Entomológiai szakasza (bogarak gyűjteménye)
ZÁRA – Zára Régészeti múzeum, Zára Népmúzeum, Tengerészeti múzeum, Egyházi művészet állandó kiállítása
ZÁRA – Régészeti múzeum, Népművészeti múzeum, Naiv művészet horvátországi múzeuma, Zágrábi Modern galéria, Zágrábi Városi Múzeum, Mimara-múzeum minden korszakból származó műalkotásokkal, Szépművészeti és Kézművességi Múzeum, Természettudományi múzeum, Modern művészeti múzeuma, Strossmayer régi mesterek galériája, HAZU, Műszaki Múzeum

Fontos kulturális események
DUBROVNIK – Dubrovniki nyári fesztivál – színházi és zenei rendezvények (július – augusztus)
ĐAKOVOI HÍMZÉSEK – Szlavónia népművészeti hagyományainak szemléje (július)
GROŽNJAN – középső Isztriában – Grožnjani zenei esték (július – augusztus)
ĐURĐEVAC – Picokiád népművészeti szemle (június)
KRK – Krk nyári rendezvényei – klasszikus zene művészeinek hangversenyei (július – augusztus)
OSOR – Cres szigetén, Osori zenei esték (július – augusztus)
SINJ – Sinji célkarika, vitézi lovasjáték (augusztus)
SPLIT – Spliti nyár, színházi és zenei rendezvények (július – augusztus)
ŠIBENIK – Nemzetközi gyermekfesztivál (június – július)
VARAZSD – Varazsd barokkesték (szeptember – október)
VINKOVCI – Vinkovci őszi Szlavónia népművészeti hagyományainak szemléje (szeptember)
ZÁGRÁB – Zágrábi nyári fesztivál (július – augusztus), az avangard színházak nemzetközi fesztiválja (június – július), Nemzetközi népművészeti szemle (július), A modern zene zenei biennáléja (április), A bábszínházak nemzetközi fesztiválja (augusztus – szeptember), Az animációs filmek világfesztiválja (június)
CRIKVENICA, DUBROVNIK, LASTOVO, NOVI VINODOLSKI, FIUME, SAMOBOR, SENJ – karnevál (január -február, Novi Vinodolski és Senj, pedig még július és augusztus is)

Nemzeti parkok
BRIJUNI – két nagyobb és tizenkét kisebb szigetecskéből álló csoport Isztria nyugati partjainál; megóvott mediterrán növényzet, állatkert a természetben, antik kulturális hagyaték. A rendkívüli szépsége miatt az évszázad elejétől a világ államférfiak kedvenc nyaralóhelye.
KORNATOK – A Mediterrán legtagoltabb szigetcsoportja, amelyet140 lakatlan sziget, szigetecske és szirt alkot, a tenger és a kő igazi labirintusa, amely magas sziklafalairól és szokatlan domborzati formációkról ismert, a vitorlázók egyik legkedveltebb célpontja; a Nemzeti parkban a Piskera vitorláskikötő található, a közelben még nyolc másik.
KRKA – Horvátország legszebb karsztvidéki folyója – a Nemzeti park magába foglalja a folyást Knintől Skradinig; mély kanyonok, amelyeket a folyó belevájt a mészkő fennsíkba; tavak; a nagyszámú vízesés közül kiemelkednek a Skradinski buk és a Roški slap. Ezek között a folyó eltavasodott részén a Visovac szigetecske van, amelyen egy ferences-rendi kolostor helyezkedik el.
MLJET – sziget Dubrovniktől délnyugatra; a Nemzeti Park magába foglalja a sziget nyugati részét két mély öböllel, amelyeket a tengerrel való nagyon keskeny összeköttetésük miatt tavaknak neveznek; gazdag és változatos mediterrán növényzet, értékes antik műemlékek és egy Benedek-rendi kolostor a 12. századból a tó-öböli szigetecskén.
PAKLENICA – a Nemzeti Park magába foglalja a legnagyobb horvátországi hegyvonulat, a Velebit déli oldalát a legmagasabb csúcsoktól egészen a tenger partjáig; a Velika és Mala Paklenica két impresszív szorosai; a karsztdomborzat nagyszámú szokatlan formája, több barlang, gazdag és sokszínű növény- és állatvilág; az Anića Kuk monumentális szikla a horvát hegymászók legkedveltebb gyakorlatozó helye.
PLITVICEI TAVAK – Horvátország legszebb és legismertebb nemzeti parkja, az UNESCO világhagyatékának része, amely közvetlenül a Zágrábot Dalmáciával összekötő főútvonal mellett helyezkedik el; a Nemzeti Park alapfenoménje a 16 kis tó, amelyeket egymással a szedra, egy különleges mészkőzet, munkájával keletkezett vízesések kötnek össze; bükkfa- és fenyőerdők, részben őserdő formájában, számos állatfaj (barnamedve); a látogatók részére szervezett a szállítás speciális panorámajárművekkel és elektromos hajókkal.
RISNJAK – erdővel borított hegymasszívum Fiumétől északra, magába foglalja a Kupa folyó forrásvidékét is; az elhelyezése miatt az Alpoknak a Dinaridákba való átmenetén, kis területen nagyszámú növényi és állatfaj található – barnamedve, hiúz, zerge, szarvas, kígyóölő sas, az erdő szépsége, a karsztfenomének és a csodálatos kilátás nagyszámú hegymászót vonzanak.
SJEVERNI VELEBIT- természetileg legértékesebb és legvonzóbb Velebit csúcsrésze.
Szigorúan védett természeti rezervátumokat, Hajdučki és Rožanski kukovi, a vonzós karsztformákkal és Lukina jama-val, amely a legmélyebbek a világon egyike és híres Velebiti botanikus kertjét magába foglalja.

Természeti parkok
Természeti parkok terjedelmes természetes vagy kultivált területek a hangsúlyozott esztétikai, ökológiai, nevelés-művelődési, kulturális-történelmi és turisztikai-rekreációs értékeivel.

BIOKOVO – impozáns, karsztvidéki hegy a Makarskai Riviéra fellett; változatos növényi és állatvilág, gyönyörű kilátások;
KOPÁCSI RÉT – nagy mocsaras terület a Dráva torkolatánál a Dunába; rendkívüli gazdagság növényi és állatfajokban, különösen mocsári madarakban, szarvasokban és vaddisznókban.
LONJA-RÉT – Európa egyik legnagyobb mocsári vidéke a Száva folyó mentén Sisaktól keletre; terjedelmes mocsártölgyerdők, gazdag madárvilág; különösen gólyák.
MEDVEDNICA – hegymasszívum Zágráb felett és a város fő rekreációs területe; megóvott terjedelmes bükk- és fenyőerdők; vonzós barlangok és mély kanyonok.
TELAŠĆICA – terjedelmes és mély öböl a Dugi Otok szigeten, NP Kornati közelében, a vitorlázók népszerű úti célja; közvetlenül a tenger mellett pedig egy tó áll, a nyílt tenger felöli oldalon a legmagasabb horvátországi sziklafal található (a 180 méteres magasságot is eléri);
VELEBIT – a legnagyobb és legszebb horvátországi hegyvonulat; a bioszféra világrezervátumának nevezték ki az egységes sziklaformák, a növényi és állatvilág rendkívüli gazdagsága miatt; az országos legnagyobb védett területe, NP Paklenica-t és Észak Velebit-ot belefoglal magába;
ŽUMBERAK-SAMOBORKO GORJE – Zágrábtól nyugatra, terjedelmes mezők, festői falúk a tagolt sziklaformákkal és mély kanyonokkal.
PAPUK – legnagyobb masszívum Szlavóniában, erdősségével és egy részben eruptív sziklaformákkal kiemelkedik.
UČKA – Isztria kelet részi hegy, a Kvarner Riviéra felett. Érdekes sziklaformák és növényvilág, nagyszerű kilátások.
VRANSKO JEZERO – Horvátország legnagyobb tó, Zárától nem messze; tenger közele miatt a tóban tengeri és édesvizű halak találhatók, gazdag madárvilágról is ismert.

Más védett területek

  • két szigorúan védett természeti rezervátum
  • 73 speciális rezervátum (botanikus, geomorfológiai, hidrológiai, ichtiológiai, ornitológiai, tengeri, zoológiai, erdei), 27 park-erdő, 28 jelentős vidék, 75 természeti emlékmű (geológiai, geomorfológiai, hidrológiai, paleontológiai, ritka fafajták példányai), valamint 120 hortikulturális műemlék (arborétumok, botanikus kertek, parkok, egyedi fapéldányok és facsoportok)
  • az összes védett terület felszíne 4.585 km2, amely Horvátország összterületének 8 % -át teszi; védett még 380 állati és 44 növényi faj

Egyéb fontosabb természeti látványosságok:
DRÁVA FOLYÓ – Európa egyik olyan ritka nagy folyója, amely jelentős részében természetes állapotában javasolták a besorolását a Bioszféra világrezervátumainak listájára
DOBRA FOLYÓ – Karlovacnál, ismert a vízének tisztaságáról, a gazdag halvilágáról, valamint az vonzós kanyonjairól és sellőiről, amelyeken raftinget, valamint kajakozást és kenuzást szerveznek
MREŽNICA FOLYÓ – Karlovacnál szedragátos vízesések sorozatával; atraktív kanyonjai és kedvelt fürdőhelyek
BIJELE STIJENE és SAMARSKE STIJENE – a Gorski kotari Bjelolasica hegyen; nagyszámú bizarr karsztvidéki forma vad és erdős vidéken, szigorúan védett természeti rezervátum
VRAŽJI PROLAZ (ÖRDÖGSZOROS)- a Gorski Kotarban, Skradnál; festőien szűk kanyon, amelyen keresztül halad egy elrettentő, sziklába vájt ösvény; a kanyon bejáratánál a Zeleni vir atraktív vízesés
LIMI ÖBÖL – festőien mély tengeri öböl Isztria nyugati partján, a keskenysége és a meredek sziklák miatt hasonlít a norvég fjordokra
GACKA FOLYÓ – Likában Otočacnál; festői források és régi vízimalmok egész sorozatával, az Európa egyik legjelentősebb pisztránghalász-helyekénk ismert
ZLATNI RAT BOLNÁL BRAČON – sokak véleménye szerint az Adria egyik legszebb strandja, aprókavicsos fok, amely a tenger hullámainak mozgásával összhangban változtatja alakját, fenyőerdővel övezve
MODRO JEZERO ÉS CRVENO JEZERO (KÉK ÉS VÖRÖS TÓ) – Imotskinál a Dalmát Zagorában; két rendkívül mély karsztbarlangjának egyedi karsztvidéki fenoménje ( a Crveno jezero 500 m mély)
MODRA SPILJA (KÉK BARLANG) – a nyílttengeri Biševo szigeten Vis szigetétől nem messze; kiemelkedik rendkívüli kék színével, sokak véleménye szerint szebb, mint a hasonló, de sokkal ismertebb Capri barlang
NERETVA FOLYÓ DELTÁJA – az ország déli vidékén, egyedi mocsaras terület specifikus nádassal, híres a különböző madárfajok csoportosulásáról

Sport, rekreáció, szórakozás
Sportpályák: az Adrián a szállodák és sátortáborok közelében nagyszámú tenisz-, kosárlabda-, strand röplabdapálya stb. található. Különösen népszerű a tenisz – Umag Isztriában és Split ATP, a brači Bol és Makarska pedig WTA tornák rendezői.
Vízi sportok: a nagyobb turistaközpontokban lehetséges csónakot, halászati és búvárfelszerelést bérelni, nagyszámú búváriskola és windsürfing – iskola is létezik. A Dobra és a Cetina folyón rafting túrákat szerveznek. Kajakozást és kenuzást vad vizeken a Kupa, Korana, Mrežnica, Cetina és Una folyókon szerveznek.
Hegymászás: minden nagyobb hegyen, különösen Gorski Kotarban, a Velebiten, az Učkán, Mosoron, Biokovon, Medvednicán, Žumberacka Gorán, Ivančicán és Papukon léteznek hegymászó utak, hegyi otthonok és menhelyek.
Stadionok az olimpiai sportokkal való foglalkozásra és nagy sportcsarnokok Zágrábban és Splitben léteznek, amelyekben az Egyetemi Világjátékok (Univerzijada) és Mediterrán Játékok eseményeit rendezték. Nagyobb stadionok és sportcsarnokok vannak más nagyobb városokban is.
Szórákozás a magasabb kategóriás szállodák többsége rendelkezik kaszinóval és éjjeli klubbal, különösen Zágráb, Opatija, Umag, Poreč, Rovinj, Pula és Dubrovnik. Minden nagyobb városnak és fontosabb Adriai turistahelynek van diszkója, míg nyáron rendszeresek a szabad ég alatti táncesték és különböző szórakoztató jellegű rendezvények.

További információkat a Wikipédián találhat.